Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Krónika
Anul şi data apariţiei: 04.11.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: reportaje
Autorul articolului: Lazar Lehel
Titlul articolului: Nem a román az anyanyelvük
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.kronika.ro/nd.php?name=Sh&what=1771


 

Késik a diszkriminációellenes tanács döntése a román nyelv oktatásának kérdésében
Négy hónap alatt még csak a véleményeztetési fázisig jutott az a beadvány, amellyel több magyar egyetemi oktató és RMDSZ-képviselõ fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A tavaly decemberben a testület elé terjesztett dokumentum arra hívja fel a tanács figyelmét, hogy a román nyelv és irodalom oktatása magyar anyanyelvû diákok számára diszkriminatívnak minõsül.

Az aláírók szerint a magyar tannyelvû iskolákban tanuló diákok a képességvizsgán, illetve az érettségi vizsgán hátrányba kerülnek, mivel tudásukat a román anyanyelvû diákokra méretezett kritériumok szerint bírálják el. Az elõterjesztett dokumentumban kifejtik: annak ellenére, hogy az 1–4. és az 5–8. osztályos diákoknak külön módszertan szerint oktatják a román nyelvet és irodalmat, a képességvizsgán már az országos kritériumrendszer szerint kérik számon a tananyagot. Ugyanakkor arra is felhívják a tanács figyelmét: a kisebbségek nyelvén oktató gimnáziumokban ugyanaz a tananyag román nyelv és irodalomból, mint a román anyanyelvû diákoknak, ez pedig negatívan befolyásolja a román nyelv elsajátításának folyamatát. „Az érettségi vizsgán ugyancsak a román anyanyelvûeknek felállított mércének kell megfelelni, ami diszkriminációnak minõsül, mivel egy idegen nyelvet nem lehet anyanyelvi szinten elsajátítani” – állítják a dokumentumot aláírók.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott beadvány aláírói úgy vélik: a román anyanyelvû diákoknak kidolgozott felmérési kritériumok alkalmazása következtében a vizsgákon gyengébben szerepelnek a magyar diákok, akik ugyanakkor az egyetemi felvételin is hátrányos helyzetbe kerülnek, hiszen az érettségi osztályzatot a felvételi átlag kiszámításánál is figyelembe veszik. A helyzet megszüntetésére külön vizsgáztatási rendszert kellene kidolgozni a kisebbségi oktatási intézményekben tanuló diákok tudásának felmérésére.

Tanácstalan a tanács?
„Már minden törvényes határidõ lejárt, amely alatt reagálniuk kellett volna a levelünkre, hivatalos választ mégsem kaptunk a tanácstól” – mondta Kovács Lehel, a Babeº– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) fizika karának adjunktusa, aki szintén aláírta a levelet. Hozzátette: magánemberként arról értesültek, hogy a különbözõ véleményezéseknél elakadt kérésük megtárgyalása.
A beadványt Hantz Péter, Kovács Lehel és Szász Csaba adjunktus, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Péntek János, Szilágyi N. Sándor és Vekov Károly egyetemi oktató, Török Ferenc Kolozs megyei fõtanfelügyelõ-helyettes, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor és Toró T. Tibor képviselõ írta alá. Néhány nappal késõbb a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium szülõi közössége is hasonló beadványt terjesztett a diszkriminációellenes tanács elé, választ azonban õk sem kaptak még.
„A levél kézhezvételét követõen a tanács úgy döntött, hogy más véleményekre is szükség van, ezért az oktatási minisztériumtól, a képviselõház oktatási bizottságától, valamint a Babeº–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának dékánjától kértünk véleményt e kérdésben” – mondta el lapunknak Asztalos Csaba. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a minisztériumi válaszlevél szerint a jelenlegi oktatási rendszer nem diszkriminálja a magyar tanulókat. „A tanügyi bizottság kikerülte a határozott választ; levelükben az áll, hogy a román nyelv elsajátítása prioritás kell hogy legyen” – számolt be az elnök, aki hozzátette: a testület döntéshozatalára még várni kell, mivel véleményezését még nem juttatta el mindenki a tanácshoz. Asztalos kifejtette: a határozat meghozatalakor figyelembe veszi a véleményeket, azt azonban nem tudta megmondani, milyen döntés várható. „Azt tapasztaltam, hogy kollégáim nyitottak ezen érzékeny téma megvitatására, de nem tudni, milyen véleményt formálnak a kérdés megtárgyalása után” – magyarázta az elnök. Ha a magyar oktatók kérése pozitív elbírálásban részesül, a tanács javaslatot tesz az oktatási törvény és a program módosítására, hogy lehetõvé tegye a román nyelv idegen nyelvként való oktatását, és külön értékelési rendszer kidolgozását javasolja a vizsgákra.

Törvényi javaslatok
„Mi is elküldtük javaslatainkat az oktatási minisztériumhoz, ha bekerülnek a készülõ oktatási törvénybe, megoldódnának a gondok” – fejtette ki lapunk kérdésére Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. – Észrevételeinket a kolozsvári iskolaigazgatókkal tartott tavalyi találkozó után terjesztettük a tárca elé.” Ha a javaslatokat nem veszik figyelembe, a tervezet közvitára bocsátásakor még tehetnek módosító indítványt, ezt követõen pedig az RMDSZ-képviselõktõl kérhetik, hogy a parlamenti vita során terjesszék elõ a szükséges módosító javaslatokat. Lakatos kifejtette: a gondot a kisebbségi törvény elfogadása is megoldaná, mivel az oktatásra vonatkozó fejezetébe olyan paragrafusokat foglaltak bele, amelyek szerint a magyar diákok számára külön módszertant kell kidolgozni a román nyelv elsajátítására, valamint más vizsgatételeket és elbírálási kritériumokat kell felállítani.

Háromszék: gyenge szereplés a próbaérettségin
A múlt héten lezajlott próbaérettségin a háromszéki diákok mindössze 36 százaléka kapott átmenõ osztályzatot a román nyelv és irodalom vizsgán. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete ezt követõen arra kérte a diákok szüleit, hogy küldjenek egy beadványt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben külön román nyelv és irodalom tananyag összeállítását, valamint eltérõ vizsgakritériumokat kérjenek a magyar diákok számára. Márciusban a Székely Nemzeti Tanács is levelet intézett ez ügyben a tanácshoz, amelyben szintén diszkriminációra hivatkoznak, de választ még nem kaptak.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.